Kezdőlap > Tudásanyagok > Kétfaktoros hitelesítés: miért nem elég már csak a jelszó?

Kétfaktoros hitelesítés: miért nem elég már csak a jelszó?

Egy megszerzett jelszóval nemcsak a céges levelezés, hanem ügyféladatok, hirdetési fiókok és üzleti dokumentumok is veszélybe kerülhetnek. A kétfaktoros hitelesítés egy további ellenőrzéssel nehezíti meg az illetéktelen belépést. Megmutatjuk, melyik módszer mire alkalmas, és hogyan vezethető be úgy, hogy a biztonság ne a napi munka akadálya legyen.

Kétfaktoros hitelesítés: miért nem elég már csak a jelszó?

Zsarolóvírusok: az adatvesztés csak az egyik kockázat

A zsarolóvírus olyan kártékony program, amely jellemzően titkosítja a hozzáférhető adatokat, majd a támadó váltságdíjat követel a helyreállításért. A támadás azonban nem feltétlenül áll meg itt: a bűnözők adatokat is ellophatnak, és azok közzétételével gyakorolhatnak további nyomást a vállalkozásra.

Egy magyar KKV számára ez nem pusztán informatikai kellemetlenség. Ha nem érhető el a rendelésállomány, a könyvelési anyag vagy az ügyfélnyilvántartás, az értékesítés és a kiszolgálás is megakadhat. A közvetlen helyreállítási költség mellé elmaradó bevétel, szerződéses vita és bizalomvesztés társulhat.

A védekezés célja ezért nem kizárólag a fertőzés megakadályozása. Ugyanilyen fontos, hogy egy sikeres behatolás ne érje el az összes rendszert, időben észrevegyétek a rendellenességet, és ellenőrzött módon újraindulhasson a működés.

Hogyan kerülhet veszélybe egy vállalkozás?

A megtévesztő e-mail csak az egyik lehetséges belépési pont. A támadók kihasználhatnak egy javítatlan, internet felől elérhető szoftverhibát, ellopott jelszóval jelentkezhetnek be, vagy rosszul védett távoli hozzáférésen keresztül juthatnak a hálózatba. Emiatt a munkatársak figyelme szükséges, de önmagában nem elegendő.

A „kicsik vagyunk, minket nem keresnek” gondolat sem biztonsági stratégia. Egy automatikusan végzett keresés során a sérülékeny szolgáltatás akkor is megtalálható, ha a cég neve egyébként ismeretlen a támadó számára.

Hasonlóan félrevezető a „minden a felhőben van, tehát mentve van” állítás. A fájlszinkronizálás továbbíthatja a hibás változatokat is. A verzióelőzmények hasznosak, de megőrzésük és visszaállíthatóságuk szolgáltatásonként, illetve beállításonként eltérhet.

Négy kérdés, amely gyorsan megmutatja a hiányosságokat

  • Melyik három rendszer nélkül állna meg leghamarabb a cég?
  • Van ezekről olyan mentés, amelyet egy feltört rendszergazdai fiókkal sem lehet könnyen megsemmisíteni?
  • Mikor bizonyítottátok utoljára visszaállítással, hogy a mentés használható?
  • Tudja mindenki, kit kell értesíteni gyanús fájlok vagy váltságdíjüzenet esetén?

Ha valamelyik válasz bizonytalan, érdemes a következő beszerzés előtt a működési rendet tisztázni. Egy új védelmi szoftver nem pótolja a hiányzó felelőst, az elmaradó frissítéseket vagy a kizárólag ugyanazon a szerveren tárolt mentést.

A jó kiindulópont egy rövid, vezetőileg jóváhagyott intézkedési terv. Ebben minden fontos adat és rendszer mellé kerüljön felelős, helyreállítási elvárás és ellenőrizhető feladat. Innen már meghatározható, mely technikai megoldásokra van valóban szükség, és mely hiányosságot kell először megszüntetni.

A teljes tartalom csak tagok számára érhető el

A cikk további része kizárólag tagjaink számára érhető el. Csatlakozzon a DVFE-hez a teljes tartalomért.