Kezdőlap > Tudásanyagok > IT-biztonsági audit: mit érdemes ellenőrizni egy vállalkozásnál?

IT-biztonsági audit: mit érdemes ellenőrizni egy vállalkozásnál?

Egy működő vírusvédelem még nem jelenti azt, hogy a vállalkozás adatai és rendszerei megfelelő védelem alatt állnak. Az IT-biztonsági audit megmutatja, hol vannak ellenőrizetlen hozzáférések, hibás beállítások vagy helyreállítási hiányosságok. Bemutatjuk, mit érdemes megvizsgálni, milyen bizonyítékokat kérjünk, és hogyan legyen a feltárt problémákból végrehajtható intézkedési terv.

IT-biztonsági audit: mit érdemes ellenőrizni egy vállalkozásnál?

Az adathalászat nem mindig látszik informatikai problémának

A pénzügyes új bankszámlaszámot kap egy beszállítótól. A marketinges értesítést talál a hirdetési fiók állítólagos felfüggesztéséről. Az ügyvezető nevében valaki sürgős utalást kér. Ezek a helyzetek első pillantásra hétköznapi feladatnak tűnhetnek, pedig megtévesztési kísérletet is rejthetnek.

Az adathalászat olyan támadás, amelyben a csaló megbízható szereplőnek adja ki magát, és adatátadásra, belépésre vagy más veszélyes műveletre próbálja rávenni a címzettet. Céges környezetben a cél lehet egy levelezési fiók megszerzése, bizalmas dokumentumok elérése vagy egy kifizetés eltérítése. A megtévesztés e-mailben, SMS-ben, telefonon és üzenetküldő alkalmazásban is történhet.

A támadónak nem feltétlenül kell feltörnie a vállalkozás teljes informatikai rendszerét. Elég lehet, ha egyetlen munkatárs elhiszi, hogy valóban a vezetője vagy egy ismert szolgáltató kéri az adott lépést. Ezért a védekezés nem kizárólag az informatikus feladata: a pénzügyi, beszerzési és ügyfélkezelési folyamatok is számítanak.

Miért nem elég a hibás magyarságot keresni?

A rossz helyesírás figyelmeztető jel lehet, de a hibátlan szöveg nem bizonyítja egy üzenet hitelességét. A csaló használhat valódi céges arculatot, ismerheti egy folyamatban lévő megrendelés részleteit, sőt egy feltört partnerfiókból korábbi levelezésre is válaszolhat.

A legfontosabb kérdés ezért nem az, hogy szép-e az üzenet, hanem az, hogy indokolt és ellenőrizhető-e a kért művelet.

  • Váratlanul kell belépni, fizetni vagy adatot küldeni?
  • A feladó a megszokott eljárás megkerülését kéri?
  • Sürgetéssel, titoktartással vagy következményekkel próbál nyomást gyakorolni?
  • Megváltozott valamelyik lényeges adat, például a kedvezményezett bankszámlaszáma?

Egyetlen jel önmagában még nem bizonyít támadást. Több szokatlan körülmény együtt viszont elegendő ok a folyamat megállítására és a független ellenőrzésre. A gyanús kérésre küldött válasz nem ilyen ellenőrzés: ha a fiókot támadó kezeli, ugyanő fogja megerősíteni a történetet.

A felismeréshez céges kapaszkodók is kellenek

Egy kisebb vállalkozásban gyakran gyors, személyes egyeztetések alapján halad a munka. Ez előny, de nem helyettesítheti a pénzmozgások és hozzáférések ellenőrzését. Világos szabály kell arra, ki állíthat meg egy gyanús kérést, kit kell értesíteni, és melyik csatornán lehet visszaellenőrizni a feladót.

A következő lépés egy olyan ellenőrzési rutin kialakítása, amely munka közben is használható, és akkor is védelmet ad, ha az üzenet első látásra teljesen hihető.

A teljes tartalom csak tagok számára érhető el

A cikk további része kizárólag tagjaink számára érhető el. Csatlakozzon a DVFE-hez a teljes tartalomért.