Nem feltétlenül a legerősebb szerver a legjobb választás
Amikor egy vállalkozás kinövi az egyszerű tárhelyszolgáltatást, hamar előkerül a kérdés: VPS, dedikált szerver vagy cloud hosting legyen a következő lépés?
Első pillantásra könnyű kizárólag processzor, memória és tárhely alapján összehasonlítani az ajánlatokat. A gyakorlatban azonban ennél jóval több szempont határozza meg, hogy egy infrastruktúra megfelelő lesz-e.
Egy vállalati rendszer esetében fontos lehet például:
- a rendelkezésre állás;
- a várható terhelés és annak ingadozása;
- a bővíthetőség;
- a biztonsági mentések kialakítása;
- a helyreállítás várható ideje;
- az adatközpont földrajzi helye;
- az üzemeltetéshez szükséges szakértelem;
- valamint természetesen a teljes havi költség.
Éppen ezért nincs olyan megoldás, amely minden vállalkozás számára egyformán megfelelő.
Mit jelent a VPS, a dedikált szerver és a cloud hosting?
A VPS (Virtual Private Server) egy fizikai szerveren kialakított virtuális szerverkörnyezet. Saját operációs rendszerrel, elkülönített erőforrásokkal és jellemzően rendszergazdai hozzáféréssel rendelkezik. Sok céges weboldal, webáruház és kisebb üzleti alkalmazás számára megfelelő kompromisszumot jelenthet ár és teljesítmény között.
A dedikált szerver esetében egy teljes fizikai gép áll az ügyfél rendelkezésére. Nincsenek más ügyfelekkel megosztott processzor- és memória-erőforrások, ezért nagy vagy kiszámítható terhelésnél, illetve speciális konfigurációknál kifejezetten előnyös lehet.
A cloud hosting ezzel szemben jellemzően nem egyetlen konkrét szerverre épül. A szolgáltatást virtuális számítási, tárolási és hálózati erőforrásokból állítják össze, amelyek szükség esetén rugalmasabban módosíthatók.
Fontos ugyanakkor, hogy a „cloud” önmagában nem jelent automatikusan magas rendelkezésre állást, korlátlan skálázhatóságot vagy biztonságot. Ezeket az alkalmazás és az infrastruktúra megfelelő architektúrájával kell kialakítani.
A döntést az üzleti igényből érdemes levezetni
Egy napi néhány száz látogatót kiszolgáló vállalati weboldal és egy több száz felhasználó által használt ERP-rendszer infrastruktúra-igénye jelentősen eltérhet. Ugyanez igaz egy kampányok miatt időszakosan kiugró forgalmú webáruházra vagy egy folyamatosan futó integrációs szolgáltatásra.
Ezért a kérdés valójában nem az, hogy melyik technológia a legjobb, hanem az, hogy melyik illeszkedik legjobban az adott vállalkozás működéséhez, kockázataihoz és növekedési terveihez.
A következőkben részletesen megnézzük, milyen esetekben érdemes VPS-t, dedikált szervert vagy cloud infrastruktúrát választani, milyen rejtett költségekkel érdemes számolni, és mely hibák okozzák a legtöbb problémát az infrastruktúra tervezésekor.
Kapcsolódó ajánlatok
VPS, dedikált szerver vagy cloud hosting: a legfontosabb különbségek
A három megoldás közötti különbséget nem érdemes kizárólag a rendelkezésre álló CPU-magok és gigabájtok alapján vizsgálni. Legalább ilyen fontos az erőforrások jellege, a rendelkezésre állás kialakítása és az, hogy mennyi üzemeltetési feladat marad a vállalkozásnál.
VPS – amikor fontos az ár és a rugalmasság egyensúlya
A VPS egy fizikai szerver virtualizált részét biztosítja. Az ügyfél szempontjából sok tekintetben önálló szerverként működik: telepíthető rá például Linux, webszerver, adatbázis és a vállalkozás saját alkalmazása.
Egy megfelelően méretezett VPS jó választás lehet például:
- céges weboldalakhoz;
- kisebb és közepes webáruházakhoz;
- belső vállalati alkalmazásokhoz;
- CRM- vagy ERP-rendszerekhez;
- fejlesztői és tesztkörnyezetekhez;
- API-k és háttérszolgáltatások futtatásához.
Előnye, hogy viszonylag alacsony belépési költség mellett nagy szabadságot biztosít. Sok szolgáltatónál rövid idő alatt növelhető a memória, a processzorkapacitás vagy a háttértár.
Hátránya ugyanakkor, hogy a fizikai infrastruktúra egy része továbbra is közös. A virtualizáció és a szolgáltató által alkalmazott erőforrás-kezelés miatt két azonosnak tűnő VPS-ajánlat valós teljesítménye között is lehet különbség.
Arra is érdemes figyelni, hogy a VPS általában nem egyenlő a menedzselt szolgáltatással. Attól, hogy a szolgáltató működteti a fizikai infrastruktúrát, az operációs rendszer frissítése, a webszerver konfigurálása, a monitorozás vagy a mentések ellenőrzése még lehet az ügyfél feladata.
Mikor indokolt a dedikált szerver?
A dedikált szervernél a teljes fizikai gép egy ügyfélhez tartozik. Ez elsősorban akkor érdekes, ha jelentős és viszonylag állandó számítási kapacitásra van szükség.
Tipikus felhasználási terület lehet egy nagyobb adatbázis, erőforrás-igényes vállalatirányítási rendszer, virtualizációs környezet vagy olyan alkalmazás, amelynél fontos a kiszámítható teljesítmény.
A dedikált szerver előnyei
Nagy előnye a kontroll. Pontosan ismert, milyen processzor, memória és háttértár dolgozik a rendszer alatt, és a hardver erőforrásain nem osztozik más ügyfél virtuális gépeivel.
Bizonyos, tartósan magas terhelésű rendszereknél gazdaságosabb is lehet, mint ugyanekkora számítási kapacitás folyamatos fenntartása egy komplex cloud környezetben.
Van azonban egy fontos hátránya: maga a fizikai szerver is hibapont lehet.
Ha meghibásodik például egy alaplap vagy más kritikus komponens, szükség lehet fizikai beavatkozásra. RAID használatával a háttértár bizonyos meghibásodásai kezelhetők, de a RAID önmagában nem teszi magas rendelkezésre állásúvá a teljes rendszert.
Ezért kritikus szolgáltatásnál egyetlen nagy teljesítményű szerver helyett sokszor érdemes redundáns infrastruktúrában gondolkodni.
Mitől más a cloud hosting?
A cloud egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a számítási, tárolási és hálózati erőforrások szolgáltatásként használhatók. A kapacitás módosítása jellemzően sokkal rugalmasabb, és megfelelő architektúrával akár automatikusan is történhet.
Ez különösen előnyös olyan rendszereknél, ahol a terhelés jelentősen változik.
Képzeljünk el például egy webáruházat, amely normál időszakban viszonylag kevés látogatót szolgál ki, egy nagy kampány alatt viszont rövid időre többszörösére nő a forgalma. Egy fix méretű szervert a csúcsterhelésre kellene méretezni, miközben annak kapacitása az év jelentős részében kihasználatlan maradhat.
Cloud környezetben megfelelően kialakított alkalmazás esetén új erőforrások kapcsolhatók be, majd a terhelés csökkenésével vissza is skálázható a rendszer.
A cloud azonban nem automatikus varázslat
Gyakori tévedés, hogy egy alkalmazás attól skálázhatóvá válik, hogy felhőben fut.
Ha például egy hagyományos alkalmazás minden fájlt a helyi lemezre ment, egyetlen adatbázis-kiszolgálót használ, és a felhasználói munkameneteket lokálisan tárolja, több alkalmazásszerver indítása önmagában nem feltétlenül oldja meg a problémát.
A valóban rugalmas cloud architektúrához szükség lehet többek között terheléselosztásra, központi objektumtárolásra, megfelelő adatbázis-architektúrára, gyorsítótárazásra és automatizált telepítési folyamatokra.
Ez növelheti a rendszer összetettségét és az üzemeltetéshez szükséges szakértelmet.
Ne csak a havi szerverdíjat hasonlítsuk össze
Az infrastruktúra egyik leggyakoribb félretervezése, amikor kizárólag a szolgáltató havidíja alapján születik döntés.
Egy olcsó VPS például könnyen drágább megoldássá válhat, ha rendszeresen manuális beavatkozást igényel. Másik oldalról egy fejlett cloud architektúra költsége sem feltétlenül indokolható egy olyan rendszerhez, amelynek terhelése évek óta alig változik.
Érdemes ezért teljes üzemeltetési költségben gondolkodni.
A számításba kerüljön bele:
- maga az infrastruktúra;
- adatforgalom és tárhely;
- biztonsági mentés;
- monitorozás;
- licencek;
- rendszergazdai és DevOps munka;
- frissítések;
- incidenskezelés;
- valamint az esetleges leállások üzleti következménye.
Cloud szolgáltatásoknál különösen fontos figyelni az adatforgalom, a tárolás, a snapshotok, a menedzselt adatbázisok és egyéb kiegészítő szolgáltatások díjaira.
Biztonsági mentés: a snapshot még nem teljes mentési stratégia
Függetlenül attól, melyik infrastruktúrát választjuk, külön figyelmet kell fordítani a biztonsági mentésekre.
Gyakori hiba, hogy a vállalkozás rendelkezik valamilyen automatikus snapshot funkcióval, ezért úgy gondolja, a mentési kérdés megoldott.
A jó mentési stratégia ennél többről szól.
Meg kell határozni például:
Mit mentünk?
Adatbázist, feltöltött fájlokat, konfigurációkat vagy akár a teljes rendszert?
Milyen gyakran?
Egy rendszer számára elfogadható lehet napi mentés, egy másiknál már egy óra adatvesztés is komoly problémát okozhat.
Hol tároljuk a mentést?
Ha az éles rendszer és minden mentése ugyanannál a szolgáltatásnál, ugyanabban a környezetben található, bizonyos hibák egyszerre érinthetik őket.
Teszteltük-e a visszaállítást?
A mentés létezése önmagában kevés. A lényeg az, hogy szükség esetén ténylegesen és elfogadható időn belül visszaállítható legyen belőle a szolgáltatás.
A rendelkezésre állást üzleti oldalról kell meghatározni
Mielőtt magas rendelkezésre állású infrastruktúrát építünk, érdemes feltenni egy egyszerű kérdést:
Mennyibe kerül a vállalkozásnak egy óra kiesés?
Egy bemutatkozó weboldalnál elképzelhető, hogy néhány órás üzemzavar kellemetlen, de nem kritikus. Egy online időpontfoglaló, webáruház, ügyfélportál vagy a munkatársak által egész nap használt ERP esetében viszont egészen más lehet a helyzet.
Érdemes előre meghatározni két fontos célt is.
Az RPO (Recovery Point Objective) azt mutatja meg, mekkora adatvesztés fogadható el. Ha az RPO egy óra, akkor egy komoly incidens során legfeljebb körülbelül egyórányi adat elvesztésével tervezünk.
Az RTO (Recovery Time Objective) pedig azt fejezi ki, mennyi időn belül kell helyreállítani a szolgáltatást.
Ezekből sokkal könnyebb levezetni a szükséges infrastruktúrát, mint abból a kérdésből, hogy „mekkora szervert vegyünk?”.
Az adatok helye is számít
Vállalati rendszereknél érdemes pontosan tudni, mely országban vagy régióban történik az adatok tárolása és feldolgozása.
Különösen fontos lehet ez személyes adatokat, üzleti dokumentumokat, ügyféladatokat vagy más érzékeny információkat kezelő rendszereknél.
A szolgáltató kiválasztásakor ezért ne csak azt ellenőrizzük, hogy „európai” szolgáltatásról van-e szó. Nézzük meg a konkrét adatközponti régiókat, az adatfeldolgozás feltételeit, az alvállalkozókat és az elérhető szerződéses dokumentációt is.
Melyiket válasszuk különböző helyzetekben?
Egy kisebb vállalati weboldalhoz vagy üzleti alkalmazáshoz gyakran megfelelő kiindulópont lehet egy jó minőségű VPS. Egyszerűen üzemeltethető, könnyen méretezhető, és nincs szükség indokolatlanul összetett infrastruktúrára.
Egy nagyobb, folyamatosan jelentős erőforrást használó rendszerhez a dedikált szerver kedvező lehet, különösen akkor, ha fontos a kiszámítható számítási teljesítmény.
Egy gyorsan növekvő SaaS szolgáltatáshoz, erősen ingadozó terhelésű webáruházhoz vagy több komponensből álló online rendszerhez a cloud infrastruktúra rugalmassága jelenthet komoly előnyt.
Kritikus üzleti rendszereknél pedig sokszor nem is e három lehetőség egyikének kizárólagos kiválasztása a megfelelő válasz. Hibrid architektúra is kialakítható, amelyben különböző feladatokat eltérő infrastruktúrák szolgálnak ki.
Gyakori hibák szerverválasztáskor
Az egyik leggyakoribb hiba a túlméretezés. A vállalkozás jelentős erőforrást vásárol arra számítva, hogy „később biztosan szükség lesz rá”, majd éveken keresztül kihasználatlan kapacitást fizet.
Ennek ellenkezője is problémás: a kizárólag ár alapján kiválasztott infrastruktúra teljesítményproblémákat és gyakori üzemeltetési beavatkozást okozhat.
Szintén tipikus hiba, amikor nincs pontosan meghatározva, ki felel:
- az operációs rendszer frissítéséért;
- a biztonsági javítások telepítéséért;
- a monitorozásért;
- a mentésekért;
- a helyreállításért;
- illetve az incidensek kezeléséért.
Egy szerver megrendelése ugyanis még nem jelent működő üzemeltetési folyamatot.
Ellenőrzőlista infrastruktúra-választás előtt
A konkrét ajánlatok bekérése előtt érdemes legalább az alábbi kérdésekre választ adni:
- Mekkora a rendszer jelenlegi CPU-, memória- és tárhelyigénye?
- Hogyan változik a terhelés egy napon, hónapon vagy éven belül?
- Mekkora növekedés várható a következő 1–3 évben?
- Mennyi kiesés fogadható el?
- Mennyi adat elvesztése tolerálható?
- Mennyi idő alatt kell helyreállítani a szolgáltatást?
- Hol kell fizikailag tárolni az adatokat?
- Ki fogja üzemeltetni a rendszert?
- Hogyan készülnek és hol találhatók a biztonsági mentések?
- Mennyibe kerül a teljes infrastruktúra az üzemeltetéssel együtt?
Ha ezekre van válasz, a technológiai döntés már lényegesen egyszerűbb.
A jó infrastruktúra az üzleti igényhez igazodik
Egy jól megválasztott VPS éveken keresztül tökéletesen kiszolgálhat egy vállalkozást, miközben egy másik rendszer már induláskor több szerverből álló cloud architektúrát igényelhet. A dedikált szerver pedig továbbra is racionális megoldás lehet olyan terhelésnél, ahol fontos a kiszámítható teljesítmény és folyamatosan szükség van jelentős erőforrásokra.
Nem az infrastruktúra elnevezéséből érdemes kiindulni, hanem abból, mit várunk el az üzleti rendszertől.
A terhelés, a rendelkezésre állás, az adatbiztonság, a helyreállíthatóság, az üzemeltetés és a teljes költség együttes vizsgálatával olyan megoldás választható, amely nemcsak a jelenlegi igényeket szolgálja ki, hanem a vállalkozás fejlődését sem korlátozza szükségtelenül.
