Mit jelent valójában, hogy nem jelenik meg a weboldal a Google-ben?
Egy új weboldal publikálása után természetes elvárás, hogy rövid időn belül megtalálható legyen a Google keresőjében. Ha ez nem történik meg, sokan rögtön arra gondolnak, hogy valamilyen SEO-probléma van.
A helyzet azonban ennél összetettebb.
Három különböző esetet érdemes megkülönböztetni:
- a Google még nem találta meg vagy nem tudja megfelelően feltérképezni az oldalt;
- a Google ismeri az URL-t, de nem indexelte;
- az oldal szerepel a Google indexében, csak a számunkra fontos keresésekre nem jelenik meg megfelelő pozícióban.
Ez a három helyzet teljesen eltérő problémát jelent, ezért a megoldásuk is különböző.
Először azt ellenőrizzük, hogy indexelve van-e az oldal
A Google saját dokumentációja szerint egy oldal keresőbeli megjelenésének alapfeltétele, hogy a Google hozzáférjen: problémát okozhat például a robots.txt, a noindex beállítás vagy az, ha az oldal csak bejelentkezés után érhető el.
A vizsgálat egyik legfontosabb eszköze a Google Search Console. Az URL Inspection segítségével ellenőrizhető, hogyan látja a Google az adott URL-t, és indexelhető-e az oldal. A Search Console használata ugyan nem feltétele annak, hogy egy weboldal bekerüljön a Google-be, de a Google is ezt ajánlja az indexelési és keresési teljesítmény vizsgálatára.
Az indexelés és a jó helyezés nem ugyanaz
Ez az egyik legfontosabb különbség.
Ha egy oldal indexelve van, attól még nem következik, hogy az első oldalon fog megjelenni egy versenyképes keresési kifejezésre.
Például egy könyvelőiroda weboldala szerepelhet a Google indexében, miközben a „könyvelés Budapest” keresésre nem található az első néhány találati oldalon. Ebben az esetben már nem elsősorban indexelési, hanem láthatósági és rangsorolási kérdésről beszélünk.
Ezért mielőtt címsorokat írunk át, új kulcsszavakat helyezünk el az oldalon vagy technikai fejlesztésbe kezdünk, érdemes pontosan meghatározni a problémát. A részletes vizsgálatot az indexelhetőség, a technikai SEO, a webhely struktúrája és végül a tartalom oldaláról célszerű elvégezni.
Kapcsolódó ajánlatok
Miért nem jelenik meg a weboldal a Google-ben? Kezdjük a technikai ellenőrzéssel
Ha a Google nem tudja megfelelően elérni vagy indexelni az oldalt, a tartalom további optimalizálása önmagában nem oldja meg a problémát.
Az első vizsgálat ezért mindig technikai legyen.
1. Nincs-e
noindex beállítva?
A weboldal HTML-kódjában vagy HTTP-válaszában megadható, hogy a keresőmotor ne indexelje az adott oldalt.
Ez fejlesztői vagy tesztkörnyezetben kifejezetten hasznos, de kellemetlen helyzetet okozhat, ha az élesítés után véletlenül megmarad.
Tipikus példa, amikor egy új weboldalt fejlesztés közben kizárnak a keresőből, majd a projekt publikálásakor senki nem ellenőrzi újra ezt a beállítást.
A Google dokumentációja is egyértelműen jelzi, hogy a noindex megakadályozhatja az oldal keresési indexbe kerülését.
2. Ellenőrizzük a robots.txt fájlt
A domain gyökerében található robots.txt segítségével szabályozható, hogy a keresőrobotok a webhely mely területeit térképezhetik fel.
Egy hibás szabály miatt fontos tartalmak is elérhetetlenné válhatnak a robotok számára.
Különösen weboldal-áthelyezés, új rendszer bevezetése vagy fejlesztői környezet élesítése után érdemes ezt ellenőrizni.
A cél nem az, hogy mindenáron mindent engedélyezzünk. Adminisztrációs, belső vagy technikai URL-eket teljesen indokolt lehet kizárni. A lényeg az, hogy a keresőben megjeleníteni kívánt nyilvános tartalmak feltérképezését ne akadályozzuk véletlenül.
3. Nézzük meg a HTTP-státuszkódokat
Egy oldal böngészőből látszólag megfelelően működhet, miközben technikai szempontból problémás választ ad.
Fontos ellenőrizni, hogy a normál oldalak valóban megfelelő választ adnak-e, a megszűnt URL-ek kezelése helyes-e, illetve nincs-e szükségtelen átirányítási lánc.
Külön figyelmet érdemel egy weboldal költöztetése vagy URL-struktúrájának módosítása. Ha például:
/szolgaltatasok/weboldal-keszites
helyett ezentúl:
/weboldal-keszites
az új URL, akkor a régi cím megfelelő átirányítása segíthet a keresőnek és a felhasználóknak is az új hely megtalálásában.
4. Canonical: melyik az eredeti oldal?
Ugyanaz vagy nagyon hasonló tartalom több URL-en is elérhető lehet.
Például technikailag különböző címeken jelenhet meg ugyanaz a termék, ha kategória-, szűrési vagy paraméterezett URL-ek is létrejönnek.
A canonical jelölés segít jelezni, hogy melyik URL-t tekintjük az adott tartalom elsődleges változatának.
Hibás canonical beállításnál előfordulhat, hogy egy oldal saját maga helyett egy másik URL-t jelöl elsődlegesnek. Emiatt érdemes ezt is ellenőrizni, ha egy konkrét oldal indexelésével van probléma.
Az XML sitemap segít a tartalmak felfedezésében
Az XML sitemap olyan géppel olvasható oldaltérkép, amelyben felsorolhatjuk a keresők számára fontos URL-eket.
Ez különösen hasznos lehet:
- új weboldalnál;
- sok aloldallal rendelkező portálnál;
- webáruháznál;
- rendszeresen új tartalmakat publikáló webhelynél.
A Google azt javasolja, hogy sitemap segítségével is tájékoztassuk a keresőt a webhely URL-jeiről és változásairól.
Fontos azonban: az XML sitemap nem utasítás arra, hogy a Google kötelezően indexelje a benne található oldalakat.
Érdemes tehát úgy tekinteni rá, mint egy jól strukturált jelzésre arról, mely oldalainkat szeretnénk a kereső figyelmébe ajánlani.
A belső linkelés is segíti a feltérképezést
Gyakori probléma, hogy létrejön egy értékes tartalom, de a weboldal többi részéről szinte lehetetlen eljutni hozzá.
Ha egy oldal nincs benne a menüben, kategóriaoldalon vagy más releváns tartalmakból sem hivatkoznak rá, a kereső számára is nehezebben felfedezhető és kevésbé értelmezhető lehet a szerepe.
A jó belső linkstruktúra ráadásul nemcsak SEO-kérdés.
A felhasználónak is segít megérteni, milyen témák kapcsolódnak egymáshoz.
Egy könyvelőiroda például a „könyvelés vállalkozásoknak” szolgáltatási oldaláról természetesen hivatkozhat a kapcsolódó tartalmakra, például cégalapítással, számlázással vagy vállalkozási formákkal foglalkozó útmutatókra.
Így nem egymástól elszigetelt aloldalak, hanem értelmezhető tartalmi struktúra alakul ki.
Mi van, ha a Google feltérképezte, mégsem indexeli?
Ez már érdekesebb helyzet.
A technikai hozzáférhetőség ugyanis nem jelenti automatikusan azt, hogy egy oldal bekerül a keresési indexbe. A Google maga sem garantálja, hogy minden elérhető oldal megjelenik a keresési találatok között.
Ilyenkor érdemes tartalmi oldalról is megvizsgálni az URL-t.
Tegyük fel, hogy egy vállalkozás létrehoz 50 külön aloldalt, amelyek között lényegében csak a település neve változik:
„Weboldalkészítés Budapesten”
„Weboldalkészítés Érden”
„Weboldalkészítés Vácon”
Ha az oldalak érdemi tartalma szinte teljesen azonos, attól, hogy mindegyik külön URL-t kapott, még nem feltétlenül képviselnek önálló értéket.
Ahelyett, hogy minél több URL létrehozására törekednénk, célszerű olyan oldalakat készíteni, amelyek ténylegesen választ adnak egy konkrét felhasználói igényre.
A keresési szándék fontosabb lehet, mint a kulcsszó ismételgetése
A SEO egyik gyakori félreértése, hogy egy kívánt keresőkifejezést minél többször el kell helyezni a szövegben.
Vegyünk egy egyszerű példát.
Ha valaki arra keres:
„mennyibe kerül egy céges weboldal?”
valószínűleg nem egy olyan oldalra kíváncsi, amely húsz alkalommal tartalmazza a „céges weboldal készítés” kifejezést.
Árakat, költségtényezőket, példákat, döntési szempontokat és érthető magyarázatot szeretne.
A tartalom tervezésekor ezért érdemes feltenni a kérdést:
Mire szeretne választ kapni az, aki ezt beírja a Google-be?
Ezután erre a kérdésre kell a lehető legjobban válaszolni.
A title és a főcím legyen egyértelmű
Minden fontos oldalnak érdemes egyedi, értelmezhető title elemet és világos főcímet adni.
Az olyan címek, mint:
„Kezdőlap”
„Szolgáltatások”
„Üdvözöljük honlapunkon”
önmagukban kevés információt adnak az oldal konkrét témájáról.
Ezzel szemben egy szolgáltatási oldal címe pontosabban megfogalmazhatja, hogy mit kínál a vállalkozás és milyen témáról szól az oldal.
Nem szükséges azonban minden lehetséges kulcsszót belegyömöszölni a címbe. A természetes, pontos megfogalmazás fontosabb.
A Search Console-ban keressük meg a konkrét okot
A Google Search Console nem pusztán arra használható, hogy megnézzük a kattintások számát.
Az URL Inspection segítségével egy konkrét oldal esetében ellenőrizhető, hogyan látja azt a Google. A Google dokumentációja kifejezetten ezt az eszközt ajánlja annak vizsgálatára, hogy a kereső hozzáfér-e az oldalhoz, illetve hogyan dolgozza fel azt.
Ha egy fontos oldal nem jelenik meg, ez legyen az egyik első vizsgálati pont.
Érdemes továbbá ellenőrizni az indexelési jelentéseket, a sitemap állapotát, valamint azt, hogy érkezett-e biztonsági vagy manuális intézkedéssel kapcsolatos figyelmeztetés.
Új weboldalnál időre is szükség lehet
Egy frissen publikált URL nem feltétlenül kerül azonnal a keresőbe.
A Google dokumentációja szerint egy új vagy módosított oldal újbóli feltérképezése és indexelése időt vehet igénybe; még indexelési kérés után sem garantált az azonnali megjelenés.
Ezért egy tegnap elkészült weboldal esetében önmagában az, hogy ma még nem találjuk minden keresésre, nem feltétlenül jelent hibát.
Más a helyzet, ha hetek vagy hónapok óta létező, fontos aloldalak sem kerülnek be az indexbe. Ilyenkor már érdemes célzott technikai és tartalmi auditot végezni.
Ha indexelve van, de nincs jó helyen
Ebben az esetben megváltozik a feladat.
Már nem azt kell kideríteni, hogy mi akadályozza az indexelést, hanem azt, hogy az oldal mennyire releváns és hasznos az adott keresés szempontjából.
Vizsgáljuk meg többek között:
- valóban arra a témára épül-e az oldal, amelyre rangsorolni szeretnénk;
- megfelelő mélységben válaszolja-e meg a látogató kérdéseit;
- egyértelmű-e a cím és a tartalmi struktúra;
- vannak-e releváns belső hivatkozások;
- más weboldalak hivatkoznak-e rá természetes módon;
- technikailag megfelelően használható-e mobilon;
- nincs-e több saját oldalunk, amely lényegében ugyanarra a keresési szándékra versenyez.
Itt már klasszikus keresőoptimalizálási feladatról beszélünk, amely ritkán oldható meg egyetlen meta tag módosításával.
Gyakori hibák, amelyeket érdemes elkerülni
Az egyik leggyakoribb hiba, amikor a vállalkozás anélkül kezd SEO-szöveget gyártani, hogy előtte ellenőrizné az indexelést.
Ugyanilyen problémás lehet, amikor kizárólag egy site:domain.hu keresésből próbálunk messzemenő következtetéseket levonni a webhely állapotáról, miközben rendelkezésre áll a Search Console részletesebb információkkal.
Szintén gyakori:
- fejlesztésből bent maradt
noindex; - hibás robots.txt;
- rosszul beállított canonical;
- hiányzó vagy elavult sitemap;
- hibás átirányítás;
- nagyon hasonló, kevés önálló értéket nyújtó oldalak;
- nehezen elérhető, belső linkek nélküli tartalom;
- technikai hibát SEO-szövegírással próbálnak javítani.
A sorrend tehát fontos: először technikai hozzáférés és indexelés, utána tartalom és rangsorolás.
Gyors ellenőrzőlista, ha eltűnt vagy nem jelenik meg egy oldal
Ha egy fontos URL-t nem találunk a Google-ben, érdemes ebben a sorrendben végigmenni:
- Megnyitható az oldal bejelentkezés nélkül?
- Megfelelő HTTP-választ ad?
- Nincs rajta
noindex? - Nem tiltja a feltérképezést valamilyen technikai beállítás?
- Helyes a canonical URL?
- Szerepel az XML sitemapben?
- Vezetnek rá belső linkek?
- Mit mutat róla a Search Console URL Inspection?
- Egyedi és érdemi tartalmat kínál?
- Ha indexelt, valóban indexelési problémáról van szó, vagy csak nem ér el megfelelő helyezést?
Ezzel a módszerrel a „Google nem látja az oldalamat” problémából egy jól körülhatárolható technikai vagy SEO-feladat lesz.
Előbb diagnosztizáljunk, utána optimalizáljunk
Ha egy weboldal nem jelenik meg a Google-ben, nem érdemes találomra címeket átírni, új kulcsszavakat hozzáadni vagy több tucat új aloldalt létrehozni.
Először azt kell meghatározni, hol akad el a folyamat.
Ha a Google nem fér hozzá az oldalhoz, technikai hibát kell javítani. Ha hozzáfér, de nem indexeli, az indexelés körülményeit és a tartalom értékét érdemes vizsgálni. Ha pedig az oldal indexelt, csak nem jelenik meg megfelelő helyen a kívánt keresésekre, akkor a keresési szándék, a tartalom, a webhely struktúrája és a versenykörnyezet kerül előtérbe.
Ez a különbségtétel sok felesleges munkától és költségtől kímélheti meg a vállalkozást.
